Rendőrzők és rendzavarók
A honlapnak ez a ciklusa a rendőrségről, a rendőrségre vonatkozó jogszabályokról, a rendőrök által elkövetett jogsértésekről, továbbá a büntetés-végrehajtás szabályairól és szabálytalanságairól szóló írásaimat tartalmazza.
1997 novemberében a Magyar Nemzet szerzője rám pirított: Kuncze Gábor belügyminisztersége idején miért nem tiltakozom egy tüntetés betiltása, a rendőri erőszak ellen. A felszólításra válaszolnom kellett.
Az egész magyar sajtót bejárta a hír, milyen embertelen körülmények között töltik hosszú börtönbüntetésüket azok a magyar drogfutárok, akik valamelyik latim-amerikai országban buknak le. És mégis… Van elítélt, aki a hazai börtönben jött rá, jobban járt volna, ha ott marad a dél-amerikai börtönben.
A hajdúnánási rendőrök tisztessége
A Magyar Helsinki Bizottság (a Helsinki) rendszeresen vállalta és vállalja a sértettek képviseletét olyan esetetekben, amikor a rendőrök megütik, megverik a már megbi-lincselt vagy a rendőrségre előállított személyt, elkövetve ezzel a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét. A bántalmazó rendőrök elmarasztalására igen ritkán kerül sor. Somogyi János ügyvéd kezdettől fogva munkatársa volt a Helsinkinek, szenvedélyes jogvédő, aki ráadásul szívesen adta elő és szívesen írta meg az eseteit. Ny. Ferenc története a kedvencei közé tartozott. Somogy cikke az ügyről 2004. április 26-án jelent meg a Népszavában Az ügyvéd-szerző az eljárás valamennyi szereplőjét nevén nevezte. A rendőröket végül felmentették, ők pedig személyiségi jogaik védelmében beperelték – nem a cikk íróját, hanem a Helsinkit és a Népszavát. Tekintettel a perre, mint a Helsinki vezetője, engedélyt kértem, hogy betekinthessek a rendőrök elleni per irataiba. Ekkor ért a legfájdalmasabb meglepetés.
A 2006-os országgyűlési választások után a második Gyurcsány-kormány jelentős reformtervekkel lépett hivatalba. A Magyar Helsinki Bizottság mint civil társadalmi szervezet azt szorgalmazta, hogy a reformok terjedjenek ki a rendőrségre, az idegenrendészetre és a menekültügyre is. A bizottság által javasolt reformterveket rendészeti szakemberekkel is megvitattuk. Ennek a munkának az eredménye a fenti cikk, amelyet a bizottság elnökeként adtam közre. A 2006 őszi zavargások a reformoknak is útját állták, de a Független Rendészeti Panasztestület éppen a rendőri túlkapások következtébe, ha nem is a cikkben javasolt jogkörrel, de létrejött. Az idegenrendészeti-menekültügyi reformjavaslatok a Kit rettenet űz ciklusban olvashatók.
Kiutat ígérő kényszer
Cikkemre Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke válaszolt. Válaszom – A kiutat ígér címmel – az alábbi írás után olvasható.
Felszólalás az Emberi jogi bizottságban
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke, Balog László jogvédő szervezetek képviselőit is meghívta a bizottság 2006. október 13-i ülésére, amely a szeptemberi zavargásokkal foglalkozott. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ezt megelőzően nyílt levélben fordult az igazságügyi és rendészeti miniszterhez valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. A Helsinki bizottság az országgyűlési bizottság számára készített beadványában leírta, hogy rendőrség brutálisan bánik az elfogott tüntetőkkel, vétlen járókelőket vesznek őrizetbe, az ügyészség az ügy kivizsgálása nélkül kezdeményezi az őrizetbe vettek előzetes letartóztatását, a bíróság pedig alapos mérlegelés nélkül ad helyt az ügyészi indítványnak. Az Élet és Irodalom a bizottság előtt szabadon elmondott felszólalás megszerkesztett változatát közölte.
A rendőrségi túlkapások vizsgálatáról (Interjú)
Nyugdíjba menetelem alkalmából, 2007 januárjában a Magyar Narancs terjedelmes interjút készített velem a 2006 őszi zavargások nyomán kialakult politikai helyzetről. Ez honlapomon a Magánbeszéd közdolgokról című ciklusban olvasható. Az interjú elkülönült, keretes része szól a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységének kiemelt területéről, a rendőrségi túlkapások vizsgálatáról. 2006 őszén ez a kérdés különösen fontossá vált.
Tizenkét szubjektív megjegyzés a tizenkét pont ünnepén
A 2006-os zavargások kétbalkezes hatósági kezelése megágyazott a Fidesz sikerének. 2007. március 15-én sejteni lehetett, hogy több cikluson át tartó Fidesz-kormányzás következik.
Megyesi Gusztáv humoros publicisztikájában kétségbe vonta azt az állítást, hogy a rendőrség 2006. szeptember 21-ére virradó éjszaka elfogott tüntetőket vitt be a Magyar Rádió épületének udvarára, és ott térden állva várakoztatta őket. Válaszomban azt állítottam, hogy a publicista nem nézett utána kellő alapossággal az eseményeknek.
Földesi-Szabó László volt rendőr ezredes milliárdos ÁFA- és vámcsalás gyanúsítottja volt. Alapítványának munkatársai egykori állambiztonsági tisztek. Földesinek kiváló kapcsolatai voltak különböző rendvédelmi szervek vezetőivel, támogatta Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter testvéreit. Ez az ügy, a rendvédelmi és politikai elit érintettsége az ügyben a 2006-os események után tovább rombolta a társadalmi bizalmat a jelentős reformokat kezdeményező baloldali kormány iránt, és előkészítette a Fidesz hatalom-átvételét.
Az 2006-os őszi események egyszerre meggyőzték a jobboldali ellenzéket, hogy a rendőrség külső, nem kormányzati ellenőrzésére mégis csak szükség van. A rendőrségi törvény módosításának parlamenti vitájában Balog Zoltán már úgy emlékezett, hogy a Független Rendőrségi (a törvény szövegében: Rendészeti) Panasztestület létrehozása az ő és pártja ötlete volt. A cikk idézetekkel dokumentálja, hogy a brit mintát követő testület létrehozását civil szervezetek, mindenekelőtt a Magyar Helsinki Bizottság javasolták. A megalakuló testület azonban meglehetősen távol áll brit mintájától. Ennek szomorú bizonyítéka, hogy a rendőrségi jogsértések száma szemernyit sem csökkent.
A kínai miniszterelnök 2011. június végén járt hivatalos látogatáson Magyarországon, Ven Csiao-pao és Orbán Viktor június 25-én közös sajtótájékoztatást tartott. Az előző napon a Tibetet Segítő Társaság és a Budapesten élő tibetiek csoportja tüntetett Tibet szabadságáért. A rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen.
A gyöngyöspatai Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 2011. március 1-től kezdve a „cigánybűnözés” elleni küzdelem jegyében folyamatosan járőröztek a faluban: a polgárőrök követték a boltba igyekvő asszonyokat, az iskolába menő gyerekeket. A rendőrség semmit sem tett a járőrözés ellen. Richard Field, az Amerika Ház Alapítvány elnöke április 22-én a Vöröskereszt segítségével Csillebércre és Szolnokra menekítette a megfélemlített asszonyokat és gyerekeket. Az akciónak igen nagy volt a nemzetközi visszhangja, ettől kezdve lépett fel a kormány a jogellenes rendteremtés ellen. A történet jól példázta, hogy a Fidesz versenyt fut a Jobbikkal a jobboldali szavazatok megőrzéséért. Pedig hol volt akkor még a menekültválság.
Puha törvény, kemény gyakorlat
A Fidesz, első kormányra kerülése óta próbálja büntetőjogi és rendőri eszközökkel eltüntetni a hajléktalanokat az utcáról. A szabálysértési törvény 2011. december 1-én hatályba lépett módosítása már 150 ezer forintos pénzbüntetéssel, nemfizetés esetén elzárással fenyegette a hajléktalanokat. Időközben Kocsis Máté, hajléktalan-üldözés nagy szakembere, aki bohó ifjúkorában szerette megünnepelni Hitler születésnapját, a Fidesz frakcióvezetője, kedvenc reklámarca lett. A hajléktalanság tilalmát az Alaptörvénybe is belevették. E hősies erőfeszítések ellenére jelen időben ismételhetjük el József Attila híres sorát: hálnak az utcán.
Erdélyből Orgoványra költözött, magyar nemzetiségű Bara Józsefet. A cikk végig tekinti a halálos végű rendőri bántalmazások néhány ismertté vált esetét. Bodor Viktort a Kecskeméti Törvényszék életfogytiglani, Bimbó Csongort 25 évi szabadságvesztésre ítélte. Orbán Viktor virágot vitt az áldozat sírjára. Aztán a Szegedi Ítélőtábla megváltoztatta cselekmény minősítését, Bodor jogerősen 12 évet, Bimbó 10 évet kapott. A szokásos kedvezménnyel Bodor 2022-ben szabadulhat.
TANULMÁNYOK
Korszerűsítő szándék, kísértő múlt (Fundamentum 2005. 2. szám)
Régóta esedékes munkát végzett el az Igazságügyi Minisztérium: elkészítette a büntetés-végrehajtás törvénykönyvét. A tervezetet, ahogy az egy jogállamban szokás, szakmai és civil szervezetek is megkapták. A Magyar Helsinki Bizottság véleményét hárman foglaltuk írásba: jómagam, Kádár András Kristóf és M. Tóth Balázs. A törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó kritikai észrevételek aztán elsüllyedtek a kormányzati apparátus sűrűjében. A hatályos büntetés-végrehajtási kódex, a 2013. évi CCXL. számú törvény csak nyolc évvel később született meg.
A módosított rendőrségi törvény (Fundamentum, 2007. 4. szám)
A 2006-os zavargásokat követő brutális rendőrségi fellépés nyomán körvonalazódó parlamenti konszenzus lehetővé tette, hogy a parlamenti pártok elfogadják az 1994-es rendőrségi törvény módosítását, a rendőrség korlátlan hatalmának némi visszaszorítását. Létrejött egy, a rendőrségtől független testület, amely felhatalmazást kapott, hogy a rendőrséggel kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. Ennek felállítását a Magyar Helsinki Bizottság régóta szorgalmazta. A tanulmány sorra veszi a módosítások pozitívumait és felemás vonásait.
Bűnözés, börtönnépesség, előzetes letartóztatás (Belügyi Szemle, 2011/4)
Magyarországon százezer lakosra számítva kevesebb bűncselekmény történik, mint Nyugat-Európa országaiban, ahol honfitársaink szívesen vállalnak munkát, vagy ahová szívesen látogatnak el turistaként. Ugyanakkor Magyarországon több ember van börtönben, mint olyan „bűnnel fertőzött” országokban, mint Németország vagy Franciaország. A menekülthullám előtt siker-hajhászó politikusok a bűnözéssel riogatták a társadalmat, és srófolták fel eszelős magasba a büntetési tételeket. Ebből következik a börtönök embertelen zsúfoltsága, a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatás. 2006-ban a bíróságok meg a börtönhatóságok csak ugyanazt tették, amit mindig is tesznek, csak most olyanok is megtapasztalták, milyen az, amikor percek alatt kiszabják a harminc nap előzetest, milyen az, amikor valakit bepréselnek a megtelt börtönbe, akik egyébként úgy gondolják, hogy ez így van rendjén.