Kőszeg Ferenc honlapja

Az Európai Parlament határozata kimondta, a sztálinizmus és a nácizmus rémtettei egyképpen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, amelyeknek a büntethetősége nem évül el. A határozatnak nem az a célja, hogy nyolcvan-kilencven éves emberek újabb csoportja kerüljön bíróság elé. Hanem hogy világossá tegye: a gyilkos embertelenség bűncselekmény, akár a nácizmus, akár kommunizmus nevében követték el.

Igazságtétel, harmadik menet

Kificamodott jogérzékre vall, ha valaki úgy véli, a kommunizmus nevében és idején elkövetett a gaztettekért senkinek sem kell (kellett volna) felelnie: régen történtek, elévültek. Zétényi Zsolt és Takács Péter törvényjavaslata a politikai huzakodás áldozata lett, akár az állambiztonsági iratok megismerhetőségének, a rendszerváltást megelőző államadósság eltitkolásának kérdése, vagy a Carlos-ügy. Eörsi István joggal gúnyolta az SZDSZ-t, amiért az elvek pártja ebben a nagy horderejű elvi kérdésben a tartózkodás mellett döntött. Írásából csak az nem derült ki, hogy szerinte igennel vagy nemmel kellett volna-e szavazni.

A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság számos nagyszerű, példamutató döntést hozott. A 11/1992 (III. 5.) számú AB határozat ellenben, megítélésem szerint, a leglényegesebb kérdésben, az elévülés kérdésében félresiklott. A bűnöző évtizedekig tartó rettegéssel fizet azért, hogy sikerült elrejtőznie. Azoknak ellenben, akik halálra kínozták az őrizetest, akik koholt koncepciók alapján hoztak halálos ítéleteket,  nem kellett rejtőzködniük, hiszen az állam védelmét élvezték, és szilárdan hitték, hogy ez a védelem örökké tart. Az sem igaz továbbá, hogy az elévülés szabályai visszamenőleges hatállyal nem változtathatók meg. Hiszen a háborús és emberiesség elleni (crimes against humanity) bűncselekmények vonatkozásában az 1968-as New York-i Egyezmény eltörölte az elévülést. A Zétényi-féle elvetélt kísérlet után az Országgyűlés a New York-i Egyezmény alapján próbált törvényt alkotni. Ez az újabb kísérlet az elsőnél is rosszabbul sikerült. Az Alkotmánybíróság 53/1993 (X. 13.) számú határozatával a két érdemi szakaszból álló törvény első szakaszát megsemmisítette, a második szakaszt pedig alaposan átírta. Ezt az eredményt csak Balsai István igazságügyi miniszter minősítette – akkori nyilatkozatát idézve – „kiütéses győzelemnek”. Győzelmi mámorában a miniszter nem kezdeményezte a törvény átfogalmazását az AB határozat rendelkezéseinek megfelelően. A változatlanul hagyott törvényt a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezésére az az Alkotmánybíróság újból megvizsgálta, és 36/1996. (IX. 4.) határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította.  Nagy várakozással tekintünk a volt miniszter alkotmánybírói működése elé.

Most a Fidesz harmadjára is megkísérli a kommunizmus nevében elkövetett cselekmények megbüntetését. Gulyás Gergely javaslata ismét a New York-i Egyezmény alapján kívánja áthágni az elévülés korlátait. Az ifjú alkotmányjogász egyszerűen bekopizta a törvénybe a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikkét, amelyre az Egyezmény is hivatkozik. Ezzel viszont az a baj, hogy kiderül belőle, az egész büntetési rendszer azokra a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozik, amelyeket a Tengelyhatalmak hatóságai és hadseregei követtek el 1939 és 1945 között. A New York-i Egyezményhez 1968-ban kizárólag a szocialista tömb és a harmadik világ országai csatlakoztak. A demokráciák a háborús és emberiesség elleni bűncselekményének el nem évülését a saját belső jogukban mondták ki.

Erre tesz kísérletet módosító indítványával Schiffer András. Javaslata a Büntető törvénykönyvbe építené be a New York-i Egyezmény 1. cikkét. Hozzátéve, hogy az Egyezményben körülírt háborús, béke- és emberiesség elleni bűncselekmények akkor is büntetendők, ha az ország belső joga szerint elkövetésükkor nem számítottak bűncselekményeknek.

Nem lepne meg, ha ismét balról érnék támadások az LMP-t, amiért „engedményeket tesz a jobboldalnak”. 2008 júniusában Prágában nemzetközi nyilatkozat állította egymás mellé a kommunizmus és a nácizmus bűneit. Első aláírói Václav Havel és Joachim Gauck voltak. A Prágai Nyilatkozat nyomán az Európai Parlament augusztus 23-át, a Ribbentrop-Molotov paktum aláírásának napját a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította. A határozat kimondta, a nácizmus és a sztálinizmus tettei háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, amelyeknek büntethetősége nem évül el. Megszavazói között ott volt, Hegyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, Lévai Katalin, Szent-Iványi István, Mohácsi Viktória, továbbá Daniel Cohn-Bendit.

Manapság nem arról van szó, hogy nyolcvan-kilencven éves ávósok, ha még életben vannak, valóban bíróság elé kerüljenek. Az efféle elkésett eljárás a náci bűnösök esetében is önmaga ellen fordul. Hanem arról, hogy a kommunizmus nevében elkövetett embertelenségek ne minősüljenek kedélyes ifjúkori csínytevéseknek. Hogy a holocaust, a náci koncentrációs táborok mellé odakerüljenek: az ukrajnai éhínség, a Gulag, a németek, az ortodox zsidók, a tatárok deportálása, a kínai kulturális forradalom, a kambodzsai gyilkos mezők, a romániai Duna-delta. Valamint a magyarországi bebörtönzések, kitelepítések, kivégzések 1947 és 1953 meg 1956 és 1962 között.   

hvg, 2011. november 5.
4 874 karakter