Jogvédő szervezetek arra szólítják fel Gyurcsány Ferencet, hogy a Putyin elnökkel folytatandó tárgyalásai során jelezze a magyar társadalom rosszallását az oroszországi jogvédő szervezetek jogainak szűkítése, tevékenységük korlátozása ügyében. Gyurcsány 2006-ban válasz nélkül hagyta a jogvédők felhívását. Orbán Viktor ma az oroszországiakhoz hasonló rendszabályokat készül bevezetni a jogvédő szervezetek ellen.
Jogvédők levele a miniszterelnökhöz
Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök úrnak, Budapest
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A közeli napokban Magyarországra érkezik Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke. Az alulírott szervezetek képviselőiként arra szeretnénk Önt kérni, hogy mint vendéglátó, mint hazánk, az Európai Unió tagállama miniszterelnöke járjon közbe elvbarátaink, kollégáink, oroszországi jogvédők ügyében, akik megítélésünk és a nemzetközi közvélemény megítélése szerint az utóbbi időben jogsértések, méltatlan gyanúsítások áldozataivá váltak.
Gyurcsány és Putyin
Január 22-én és 23-án az orosz televízió nemzetbiztonsági forrásokra, az FSZB adataira hivatkozva arról adott hírt, hogy külföldi, nevezetesen brit diplomaták, akik hosszabb ideje kapcsolatban állnak jogvédő szervezetekkel, kémtevékenységet folytatnak Oroszországban. Az adások azt sugallták, hogy e szervezetek, amelyek rendszeresen nyilvánosságra hozzák az állami szervek által elkövetett jogsértéseket, valójában külföldi titkosszolgálatokkal működnek együtt. A lejáratási kampány célpontjában álló jogvédők között van a Moszkvai Helsinki Csoport, a Nyizsnyij Novgorod-i Bizottság a Kínzás Ellen, A Demokrácia és az Emberi Jogok Központja és az Eurázsia Alapítvány. A Moszkvai Helsinki Csoport 1976-ban alakult azzal a céllal, hogy nyomon kövesse, miképp érvényesülnek a gyakorlatban azok az emberi jogok, amelyeknek a tiszteletben tartására a szovjet kormány a Helsinki Záróokmány aláírásakor kötelezettséget vállalt. A csoport alapítóját, Jurij Orlovot 1978-ban a Szovjetunió elleni izgatásért hét évi kényszermunkára, Anatolij Scsaranszkijt kémkedés koholt vádjával tizenhárom évi börtönre ítélték, Ludmilla Alekszejevát, a Moszkvai Helsinki Csoport jelenlegi elnökét arra kényszeríttették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. (Jurij Orlov és Ludmilla Alekszejeva nemrégiben Budapesten járt egy emberi jogi konferencia vendégeként.) Tizenöt évvel ezelőtt joggal bíztunk abban, hogy a jogfosztás, a terror, az elnyomás évtizedei véget értek, hogy Oroszország a világ egyik legnagyobb és legerősebb demokráciája lesz. A mostani események azonban kísértetiesen emlékeztetnek arra, ami harminc évvel ezelőtt történt az emberi jogok védelmezőivel.
A januárban indult lejárató kampány egy átfogó és veszedelmes intézkedéssorozat része. A múlt év december 23-án az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma olyan törvényt fogadott el, amely lényegében szoros állami ellenőrzés alá helyezi a civil, nem-kormányzati szervezeteket. Bár az Európa Tanács kritikus véleményének, az Európai Unió szakértői bírálatának hatására s jogszabály szövege némileg változott, a törvény továbbra is felhatalmazza a hatóságokat, hogy általánosságban körülírt okokra hivatkozva, mérlegelési jogkörükben megtagadhassák a civil szervezetek bejegyzését, megfigyelőket küldhessenek megbeszéléseikre, ellenőrizzék terveiket, költségvetésüket. A törvényt Putyin elnök január 17-én írta alá, és az április 10-én hatályba lép. Ezzel megnyílik az út, hogy a hatóságok betiltsák, illegalitásba szorítsák a jogvédő szervezeteket, tönkre téve azt a hatalmas munkát, amelyet e szervezetek az elmúlt tizenöt évben végeztek annak érdekében, hogy az orosz emberek megismerjék a mindenkit megillető szabadságjogokat, és élni kezdjenek velük.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1998. december 9-én elfogadott Nyilatkozata a jogvédőkről kimondja: „Mindenkinek joga van arra, hogy egyénileg, vagy másokkal társulva előmozdítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét, s erőfeszítéseket tegyen érvényesülésük érdekében mind nemzeti, mind nemzetközi szinten” (1. cikk). Az államnak pedig – így a Nyilatkozat 12. cikke – kötelessége, hogy védelmezze a jogvédőket „bármiféle erőszak, fenyegetés, bosszú, de facto, vagy de jure hátrányos megkülönböztetés, vagy egyéb önkényeskedés ellen”. Az új oroszországi törvény ellentétben áll az ENSZ határozatával.
Miniszterelnök úr!
Tisztában vagyunk vele, hogy a magyar kormánynak nincsenek hatékony eszközei az orosz kormányzat befolyásolására. Úgy véljük azonban, mind érdekeink, mind a tisztesség megköveteli, hogy tárgyalásaik során jelezze, a magyar társadalom történelmi tapasztalatai birtokában mélységes rosszallással követi nyomon a demokratikus jogok szűkítését az Oroszországi Föderációban, és szolidáris azokkal a bátor emberekkel, akik – mint elődeik harminc évvel ezelőtt – ismét kiállnak az ember jogaiért és szabadságáért.
Budapest, 2006. február 23-án
Fodor Márk, Amnesty International, Magyarország
Majtényi László, Eötvös Károly Közpolitikai KHT
Kőszeg Ferenc, Magyar Helsinki Bizottság
Bodrogi Bea, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)
A Nyilvánosság Klub ügyvivői
Horváth Aladár, Roma Polgárjogi Alapítvány
Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért
Népszabadság, 2006. február 27.
4762 karakter