Kőszeg Ferenc honlapja

Legyőztük a koronavírust

Köszönjük Miniszterelnök úr

Fortélyos félelem

Egy fiatal képzőművész rajzot tanít egy budapesti általános iskolában. Az első oltást április közepén kapta meg, a második május 6-án esedékes. A tanárnő szeretné elkerülni, hogy az utolsó pillanatban megbetegedjen, márpedig háromosztálynyi tizenkettő-tizennégy éves kiskamasz között biztosan akad néhány vírushordozó, aki esetleg mit sem tud erről. Az igazgató megérti a gondot, nyomban hozzájárul, hogy a kolleganő május 17-ig online tanítson. Csakhogy a szülők között akad egy öntudatos apuka, aki felhívja az igazgatót. – Már miért folytatódna az online tanítás? – kérdezi felháborodott hangon. Már majdnem ötmillió embert beoltottak, ez a legjobb arány Európában, a járványnak vége, a miniszterelnök úr is megmondta. Különben is, minek kell rajzot tanítani? Az én fiamból úgyse lesz Leonardo da Vinci. Küldje el azt a tanárnőt, a megspórolt pénzből meglátogathatja az osztály a fűzérradványi várat. Az egy igazi középkori kastély, Ybl Miklós tervezte, már filmet is forgattak benne. Azt minden magyarnak látnia kell. Az igazgatónak összeszorul a gyomra, ez a pasas még képes feljelenteni a tankerületnél, hogy le akarja járatni a miniszterelnököt, meg semmibe veszi a magyar múlt emlékeit. A nagymamája jut az eszébe, két éve halt meg. Ő is tanár volt, többször is hallotta tőle, hogy 1957-ben, másodéves hallgató korában kis híján kirúgták az egyetemről, mert a november 7-i ünnepség végén nem állt vigyázz-ba, amikor a szovjet himnuszt énekelték. Hiába magyarázta, hogy nem is volt benn az ünnepségen, kint ült a folyosón, nem is hallotta, hogy bent énekelnek. Akkor meg az volt a baj, tüntetően kint maradt. Végül megúszta szigorú megrovással, utolsó figyelmeztetéssel. A tanulmányi osztály vezetőjéről, aki a fegyelmit kezdeményezte, a nagymamája szerint mindenki tudta, hogy ávós őrnagy. Hát most is ilyen világ van, most is így kell rettegni, hogy valaki feljelenti, hogy rákennek valamit? A rajztanárnőnek mindenesetre megmondja, nem taníthat online. Ha maszkot hord, ha nem megy közel a gyerekekhez, megússza a fertőzést. Persze rajzot nem lehet a katedráról tanítani, oda kell menni a gyerekhez, meg kell, mutatni neki, hogyan húzza a vonalat, hogyan tudja megbecsülni a tárgy arányait. De mi is volt november 7-én? Miért kellett akkor a szovjet himnuszt énekelni?

Ki a jó politikus?

Egy politikus értékmérője elsősorban a siker, a siker mércéje pedig egy plurális demokráciában a választási eredmény. Persze mondhatjuk, hogy az igazi értékmérő a politikai tisztesség, a hűség a meghirdetett elvekhez. Egy működő demokráciában, ahol működik a független igazságszolgáltatás, ahol független a sajtó, egy politikus, bárhogy vágyik is a sikerre, tartósan, durván nem térhet le a törvényesség útjáról, a törvények mögött pedig létezik egy erkölcsi rendszer, hacsak nem tételezzük fel marxista-leninista módon, hogy a törvények kizárólag az uralkodó osztály érdekeit szolgálják. Persze vannak etikus politikusok, akik megszerzik a szavazatok 6-7 százalékát, és soha nem kerülnek a kormányzati hatalom közelébe. Őket bízvást tekinthetjük tisztességes, okos embereknek, jó politikusoknak azonban még akkor sem, ha utóbb kiderül, hogy nekik volt igazuk. A másik oldalon ott vannak azok a politikusok, akik újra meg újra megnyerik a választásokat, de a jogszabályokat a napi érdekeik szerint módosítgatják, vagy nem is módosítgatják, mert meggyőződésük, hogy nem a jogszabály számít, hanem az értelmezésük, amely lehet ilyen is, meg az ellenkezője is. Ennek a felfogásnak nagy hagyományi vannak hazánkban. Az ilyen értelemben sikeres politikusokat mégsem nevezném jó politikusoknak, noha el kell ismernem róluk, hogy többnyire tudják, mit várnak tőlük a választópolgárok. Végül pedig vannak azok a kevesek, akik tudják, mi kell az országuknak, és azt is tudják, hogyan kell szólni az „emberekhez”. Belőlük lesznek a történelmi személyiségek. Persze csak akkor, ha egy nagy országot képviselnek, mint Churchill, De Gaulle vagy Adenauer, mert egy kis országban, akármilyen kiválóak, még a honfitársaik sem emlékeznek rájuk.

A jó politikus képzetéhez hozzátartozik az előrelátás képessége. A történelmi előrelátást Karinthy parodizálta feledhetetlen módon. „Általában hihetetlen, hogy ebbe a darabba mindent előre tudnak, ami már megtörtént” – mondja V. (Viktor?) László király Herczeg Ferenc drámájának Így írtok ti szövegében. Az előrelátás nagy politikusának példájaként Churchillt szokták emlegetni: aki Hitler hatalomra jutásától kezdve hevesen ellenzett minden közeledést a náci Németországhoz, és szenvedélyes bírálója volt Chamberlain békepolitikájának. Az ellenvetésre, hogy Hitler legyőzése után ki fog szembeszállni Sztálinnal, Cs. Szabó László 1939-ben megjelent Magyar néző című könyve szerint így válaszolt: Hitler után majd megverem Sztálint, ahogy 1919-ben megvertem volna Lenint is, ha hagynak. (Emlékezetből idéztem, a példány évtizedekkel ezelőtt eltűnt.)

Orbán Viktor is szeret a jövőbe pillantgatni, de többnyire téved. Az ellenzéki lapok gyakran idézik a vaskos tévedésit. Magam is csokorba gyűjtöttem őket az atlatszo.hu március 16-i számának felületén. Hadd idézzek a gyűjteményből csak három kijelentést. 2020. február 28-án Orbán azt mondta, bár most mindenki a járvánnyal foglalkozik, de a történelmi kihívás továbbra is a migráció. Pedig addigra a koronavírus világszerte már 120 millió embert betegített meg. A védekezés sikerességét mi emberéletekben mérjük, mondta október 21-én. Ekkor már megkezdődött a második hullám, amely 2020. augusztus 5-től 2021. február 1-ig Magyarországon 11 925 áldozatot követelt. December 18-án, tíz nappal az első oltóanyag-szállítmány beérkezése előtt, miniszterelnökünk azzal dicsekedett, hogy egyetlen hétvégén az egész országot be lehetne oltani. Most, május közepén, amikor óriásplakátok népszerűsítik az oltást, a jelenlegi tempóval az év végéig az ország lakosságának a felét lehet beoltani. Ennyi félrefogás után civilizált országokban meg szokták vonni a bizalmat a kormányfőtől. Nálunk ezzel szemben fej fej mellett halad a kormánypárt és az ellenzék hatpárti koalíciója, a választópolgárok harmada pedig nem is válaszol a kérdésre, kire szavazna, ha most vasárnap lenne a választás.

A mihaszna kártya

Az oltást igazoló plasztikkártyát, magyarul Védettségi igazolványnak, angolul Immunity certificate-nek hívják. A két kifejezés mintha nem ugyanazt jelentené. Pontosabban a magyar elnevezés a kontextus ismerete nélkül semmit sem jelent. Bölcsebb lett volna talán Koronavírus oltási igazolványnak nevezni. Az ötlethez nem kell messzire menni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján (https://kormany.hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/vedettsegi-igazolasok) megtekinthetők azok a „védettségi igazolások” amelyeket Magyarország elfogad. A török, a szerb, a horvát, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bahreini igazoláson rajta van, általában angolul is, hogy a dokumentum a Covid 19 elleni oltást igazolja. Rajta van továbbá, hogy az igazolás tulajdonosa milyen gyártmányú, milyen azonosító számú oltást kapott, és mikor kapta meg az első illetve a második oltást. A két török beoltott közül az egyik Biontech Manufacturing Gmbh oltást kapott, azaz Pfizert, a másik Sinovac Biotech Co.Ltd. vagyis kínai oltóanyagot, amely azonban nem azonos a Magyarországon használatos Sinopharm vakcinával. A Sinovacról a The Lancet azt írta, hogy sürgősségi eljárásban elfogadható. Ezek az adatok, az oltócsoportot vezető orvos aláírásával együtt, rajta vannak azon a hazai igazoláson is, amelyet a beoltott az oltás után megkap. A plasztikkártyát azonban valamilyen kormányhivatal küldi ki, a kártyán ennek a megnevezése sem szerepel. Nincs rajta az sem, hogy mivel oltottak be. A kártyán egy dátum olvasható. Az orvosi igazoláson megnéztem, ez a második oltás beadásának a napja volt. Ezt azonban nemhogy a montenegrói határőr nem tudja, de én sem tudom. Horvátországba az is beutazhat, akit kínai vagy orosz vakcinával oltottak be, de a második oltás időpontjától a beutazásig két hétnek kell eltelnie. A plasztikkártyáról az oltások időpontja nem állapítható meg, így a kártya nem elegendő a horvátországi belépéshez. Hamarosan lehetővé válik, hogy egy mobil applikáció segítségével az utas megmutassa, mikor kapta meg a második oltást. De nekem például nincs okostelefonom, általában nincs is szükségem rá, így hát Horvátországba sem utazhatom.

Szijjártó Péter körbe-körbe száguldozza Kelet-Közép-Európa országait, afféle nyakigláb szobalányként, akit a gazdája hol egy kávéért, hol egy tálka jégbehűtött tejszínes eperért csönget be a konyhából a szalonba. Az unió régi tagállamai nem nagyon lelkesednek azért, hogy Orbán Viktor Sinopharmmal meg Szputnyikkal beoltott népét beeresszék a koronavírustól éppen megszabaduló országukba. Így hát a hosszúra nőtt szobacicus csak a szomszédos országokban gondolkodhat: a plasztikkártyás utasoknak próbálja biztosítani a belépést legalább azokba az országokba, ahová Kádár János magyarjai piros útlevéllel utazhattak. Az ötvenen (hatvanon?) aluliak kedvéért itt el kell magyaráznom, hogy a béketábor legvidámabb barakkjában (Magyarországon) élő emberek kérni is csak két- vagy háromévente kérhettek kék útlevelet a nagyvilágba..., hogy megkapták-e, az a láthatatlan állambiztonsági szervezeten múlott, amelynek látható fő-főnöke Stumpf István apósa, Horváth István belügyminiszter volt. Gyakrabban a magyarok csak az európai szocialista országokba utazhattak, az említett piros útlevéllel. Csakhogy külügyminiszterünk megfeledkezett arról, hogy időközben megszűnt a Varsói Szerződés, és ősi barátunkat, a lengyeleket semmi sem készteti arra, hogy ősellenségük, az oroszok vakcinájával oltassák be magukat, de még arra sem, hogy a Szputnyik V-vel immunizált magyarokat beengedjék hazájukba. Hisz ki tudja, hogy a mindenre képes oroszok micsoda bolsevista vírust kevertek a vakcinájukba, amitől még a kujavjálot táncoló lengyelek is áttérnek a pravoszláv hitre. Első körben Péterünknek csak a csehekkel sikerült megállapodnia, egyelőre még a tót atyafiak is nemet mondtak az orbáni vírusútlevélre. Pedig sürget az idő, hiszen a nyár folyamán jön a digitális zöld útlevél, amely az Európai Unió minden polgárának egységes belépési lehetőséget biztosít az unió országaiba. Kivéve a magyarokat, az ő, pontosabban a mi, esetünkben ugyanis a nemzeti szuverenitásukat megőrzött tagországoknak szíve joga, hogy eldöntsék elfogadják-e a Magyarországon kiállított zöld útlevelet. Ezzel ugyanis teljes értékű oltóanyagnak fogadnák el az orosz és a kínai vakcinát, amit az erre illetékes Európai Gyógyszerügynökség nem tett meg. Ha Ausztria, Németország ragaszkodik az álláspontjához, hogy a kínai oltás nem oltás, akkor elmondhatjuk, hogy Orbánunk megint ráfázott a sompolygásra. De persze lehet, hogy nem is bánja, mert az előválasztás meg a választás közepette jót tesz egy kis brüsszelezés. Persze csak módjával, mert esetleg a BMW is megsértődik, aztán nézhetjük.

Akármi lesz is a jövője a digitális zöld útlevélnek, azt már biztosra vehetjük, hogy a plasztik kártya önmagában nem alkalmas annak a funkciónak a betöltésére, amelyre létrejött. A mobil-kiegészítés nélkül utazni nem lehet vele, de ha bárhol komolyan meg akarnak győződni arról, hogy valaki nem fertőz illetve nem fertőződik, a plasztikkártya belföldön sem használható. A semmire sem jó plasztikkártya a hvg információja szerint 12 milliárd forintba kerül, vagyis egy műanyaglapocska előállítási költsége 2000 forint. Minthogy azonban a kártya használhatatlan az előállításával megbízott ANY Biztonsági Nyomdát kötelezni kellene az eddig felvett munkadíj visszafizetésére. Illetve a visszafizetési kötelezettségnek elsősorban nem is a nyomdát kellene terhelnie, hanem azt a hivatalt, amely a kártyára nyomtatott szöveget írta, illetve azt a főhivatalt, amely a szöveget jóváhagyta. Ebben némi része lehetett a fentebb emlegetett Stumpf Istvánnak, aki kormánybiztosi rangban irányítója az egyetemi reformnak (értsd az egyetemek kiszervezése magánalapítványokba), de emellett elnöke is a Biztonsági Nyomda felügyelő bizottságának. Ha egymilliárd forintot be kellene fizetnie az államkasszába az elpuskázott plasztikkártya üzlet miatt, bizonnyal nem vágná a földhöz.

A plasztikkártyát itthon sem veszik komolyan. Az uszodákban a plasztikkártya felmutatójának a lázát is megmérik. Vajon minek, hiszen a kártya elégségesen igazolja, hogy a birtokosa védett a koronavírussal szemben. Koncerten elkérik az igazolást, de a jegyszedő rá se pillant, úgysincs rajta semmi. Egy eszpresszóban le akartam ülni a kávémmal, mutattam a plasztikkártyám, a presszósnő szinte sértődötten intett, üljek csak le, nem kell az igazolás. Ugyanez játszódott le egy egészségügyi intézmény büféjében. De a végső igazságot egy katona mondta ki. A terepszínű gyakorlóegyenruhába öltözött szakaszvezető a kórház bejáratánál ellenőrizte a TAJ számokat, megkérdezte, kihez megyek, mi célból. Velem volt a párom is, őt a tisztes nem akarta beengedni. – A főorvos úr mondta, hogy kísérővel jöjjek, mert a vizsgálat kábításban történik – érveltem. – Jó, menjenek csak, de a kísérőket húsz perc múlva úgyis el fogják küldeni. A szakaszvezető tökéletes jósnak bizonyult. Semmit sem bízott a véletlenre, húsz perc múlva ő maga jelent meg az emeleti várószobában, ő maga szólította fel a kísérőket, hogy az udvaron várakozzanak. Még egyszer próbálkoztam: – Mind a kettőnknek védettségi igazolványunk van. – A tisztes úr barátságosan elmosolyodott: – Az nem ér semmit, tessék kifáradni. Hogy itt nincs demokrácia? Nem számít, amit a miniszterelnök, amit a kancellária-miniszter, amit a belügyminiszter mond. A szakaszvezető számít. „Tiszteljétek a közkatonákat”, írta Petőfi Sándor. „Nagyobbak ők, mint a hadvezérek”.

A vitéz magyar meg a beszari német

Május 1-től Orbán Viktor a nemzeti konzultáció válaszaira is hivatkozva könnyítéseket rendelt el. A kijárási tilalom csak 11-kor kezdődik, a vendéglátó helyek teraszán nem kell firtatni a távolságot. Az április 26-ával kezdődő héten Pintér Sándor bejelentette, az első oltást már négy millió állampolgár megkapta, megkezdődhet az újranyitás negyedik lépcsőfoka. A fodrászok, kozmetikusok már április 7-e óta nyitva tarthatnak, április közepén két hónap szünet után én is elmentem hajat vágatni. Május 1-től a kijárási tilalom csak éjfélkor kezdődik, éjjel 11-ig a vendéglők belső tere is nyitva tart. Budapestet és valószínűleg a nagyobb vidéki városokat is euforikus boldogság árasztja el, a vendéglők zsúfolásig megtelnek, az emberek átölelik egymást, vége a raboskodásnak. Ilyen lehetett Budapest lakosai többségének a hangulata, amikor 1944. október 15-én Horthy bejelentette, kilépünk a háborúból. A külföldről hazatérők, amennyiben van védettségi igazolványuk, nem kötelesek karanténba vonulni. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják az állatkerteket, a vadasparkokat, a fitness-termeket, a múzeumokat, sőt éjszaka is horgászhatnak. Május 10-től tantermi oktatás folyik az általános iskolák felső tagozatában és a középiskolákban is. Orbán Viktor megismételhette volna a 2020.május 16-i kijelentését: a koronavírus elleni harc első (most már inkább a harmadik) csatáját fényesen megnyertük.

A németek nem voltak ilyen magabiztosak. Merkel március 3-án videokonferenciát tartott a tartományi kormányok vezetői számára. Minthogy a német nyelv megkülönbözteti, hogy a szóban forgó személy nő-e vagy férfi (ebben a sorrendben), Merkel azzal kezdte, hogy köszöntötte a kamerák előtt ülő miniszterelnök asszonyokat és miniszterelnök urakat (Frau Ministerpräsidentinen und Herr Ministerpräsidenten). Fontos feladat az oktatás helyreállítása az iskolákban, mondta a kancellár asszony. Heti két alkalommal gyorstesztekkel kell ellenőrizni, nincs-e megbetegedés az osztályban. Az oltások terén a pedagógusok nagyfokú prioritást élveznek. A jelen helyzetben a magán összejövetelek maximális létszáma öt fő, a párok egy személynek számítanak, a tizennégy év alatti gyerekek nem számítanak bele a létszámba. Az engedélyezett létszám akkor emelkedhet tízig, ha az új fertőzések száma százezer lakosra számítva 35 alá csökken. A könyvesboltokban, virágüzletekben 10 négyzetméteren egy személy tartózkodhat. Ha a fertőzésszám stabilan 50 alá süllyed, akkor nyithatnak a múzeumok, szabadtéri sportlehetőségek. Ha a fertőzésszám nem emelkedik, akkor nyithat a vendéglők terasza, a színház. Ha azonban a fertőzésszám három egymást követő napon meghaladja az ötvenet, visszaáll az enyhítés előtti rend. A munkaadók törekedjenek arra, hogy a munka homeoffice-ban történjen. Ha ez nem lehetséges, a munkavállalók dolgozzanak orvosi maszkban. Az együtt végzett munka helyszínét és az abban résztvevők számát dokumentálni kell. Május 9-től a Bundestag úgy rendelkezett, ha egy kerületben (Kreis) a százezer lakosra számított új esetszám 65 fölé emelkedik, vissza kell térni az online oktatásra. A kormány felszólította a lakosságot, hogy csak nagyon indokolt esetben utazzon külföldre. A veszélyeztetett területekről hazatérőknek – és jelenleg még Európa nagy része veszélyeztetettnek számít – 10-14 napos kötelező karaténra kell számítania, amely csak akkor csökkenhet öt napra, ha a hazatért utazó bemutat egy, a hazatérése után készült negatív tesztet. Az oltásra csak az hivatkozhat sikerrel, aki igazolja, hogy a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Paul Ehrlich Intézet honlapján szereplő oltóanyagok valamelyikével oltották be. Megnéztem: a honlapon se a Szputnyik V. sem a Sinnopharm nem szerepel. A Pfizer és a Moderna esetében az első oltás 60 százalékos biztonságot jelent, azaz a fertőzéseknek több mint a fele elkerülhető, és fertőzés esetén a betegség enyhébb lefolyású lesz. A nagyfokú, 95 százalékos védettség azonban csak legalább egy héttel a második oltás után következik be. A jelen írás elején említett rajztanárnak tehát tökéletesen igaza volt, amikor ragaszkodni próbált hozzá, hogy az egészsége védelmében még további két hétig online tartja meg az óráit.

A könnyítések nyomán Orbán Viktor népszerűsége ismét emelkedett. Az Európai Egészségvédelmi és Ellenőrzési Központ (European Center for Disease Prevention and Controll), az Európai Unió intézménye hétről-hétre összehasonlító táblázatot vezet a koronavírus-járvány következményeiről. Ebből a táblázatból idézek, a tizedesvessző utáni számokat elhagyva, néhány adatot.

Ha volna Magyarországon szabad sajtó, ezeknek a számoknak a láttán Orbán Viktor népszerűsége nemhogy nem emelkedne, hanem őt magát kergetnék el. Már hogyne volna szabad sajtó, hisz itt ez a táblázat, bárki elolvashatja? Csakhogy ezek a mostani uraink sokkal okosabbak, mint a kommunisták voltak. Azok elzárták, amit el akartak titkolni, attól rögtön érdekes lett. Ezek karanténba csukják a nem tetsző híreket. Ezt a cikket elolvassák, mondjuk, ezren. A legnézettebb ellenzéki tévét nézik 150 ezren az interneten, jobbára olyanok, akik eleve azt gondolják, amit ott hallanak…

atlatszo.hu, 2021. 05. 18.

19 429 karakter