Kőszeg Ferenc honlapja

Pest egyik legszebb, leglátványosabb épülete, a Párisi udvar.  A házat most bevándorlók luxusszállodává építik át. Az épület bejáratától mintegy harminc lépésnyire nyúlik negyvennyolc méter magasba a Klotild-palota, amelyben az előbb említett bevándorlók 2012 és 2018 között üzemeltették egyik szállodájukat, a Buddha-Bar Hotelt. 

Miniszterelnökünk szereti a bevándorlókat

Orbán Viktor nem rasszista. Orbán Viktor nem iszlamofób. Nem idegengyűlölő. Vannak neki arab barátai, akiket kedvel, akiknek kedvez. Közismerten ilyen a két szállodaipari vállalkozó, Sameer Hamdan és Zuhair Awad, akik az északi Klotild-palotában szállodát üzemeltetnek.  (A déli Klotild-palotát egy török befektető csoport vette meg.) A sajtó hírül adta, hogy a Buddha Bar Hotelt 2012. június 14-én személyesen Orbán Viktor nyitja meg, méghozzá Erdő Péter bíboros és Schmitt Pál társaságában. Az utóbbi 2012. április 2-án volt kénytelen lemondani köztársasági elnöki tisztségéről, érthető, hogy a kormányfő a bárlátogatással némi kikapcsolódást kívánt biztosítani a meghurcolt és munka nélkül maradt elnöknek. Hogy a bíboros mit keresett egy bár megnyitásán, az nehezebben megválaszolható kérdés. Az Üzletrész elnevezésű portál úgy tudja, hogy Jordánia tiszteletbeli konzulja, aki ugyancsak beszédet mondott a megnyitó ünnepségen, katolikus. De ha a bíboros minden szállodamegnyitón részt akar venni, ahol katolikus ember mond beszédet, akkor sokat kell majd szaladgálnia. Egyébként egyházi vezetőként helyteleníteném a Buddha Bár elnevezést. Bár Buddha az önsanyargató aszkézist tévútnak minősítette, személye és tanítása mégsem a bárlátogatással kapcsolódik össze. Felteszem, a pápa is rossz néven venné, ha Kairóban egy féllegális borozót Krisztus vére csapszéknek neveznének el. 

A megnyitón, amelyen számos diplomata is részt vett – az Origó híradása szerint – Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja átadta II. Abdullah király szívélyes üdvözletét, hozzátéve, hogy az arabok és a magyarok hasonlítanak egymásra, lévén mindkét nép vendégszerető és nagyvonalú. A miniszterelnök kicsit korrigált, rajtunk magyarokon, mondta, a nagyvonalúság nem mindig látszik, de „a szívünk mélyén nyitottak vagyunk”. Kormányunk azóta bebizonyította, hogy a határon felállított kerítés nincs ellentétben a szívbéli nyitottsággal. Zaid Naffa maga is híresen vendégszerető ember. Béla király úti, erődítménynek tetsző villájában, amely egyébként Jordánia konzulátusa is, pazar vacsorákon látja vendégül a külügy mindenkori vezetőit, de megfordul ott Erdő Péter, Hende Csaba, Kövér László is. A magyar nagyvonalúságot pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Zaid egyik testvére, Oszama március óta Magyarország nagykövete az Egyesült Arab Emirátusokban, másik testvére, Tárik tiszteletbeli konzul Jordániában. Az efféle keresztképviselet egy családon belül állítólag szokatlan dolog a diplomáciában, de tekintsük ezt is unortodox megoldásnak. 

A környék lakói, akik közé én is tartozom, örültek a szálló megnyitásának, hiszen ez azt jelentette, hogy vége a hat éve tartó építkezésnek, amely örökös porfelhőbe burkolta a szemben lévő házakat is. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a szálló bejáratán felfedeztem a feliratot: Hamarosan nyitunk. Ténylegesen a szállót, dobszóval és zenekarral, szeptember 9-én, tehát három hónappal később nyitották meg. Életem során hozzászoktam, hogy a november 7-én felavatott intézményeket a következő munkanapon tovább építik, majd fél év múlva, csendben újra megnyitják. De a Buddha Bár Hotel esetében mi szükség volt a kamu megnyitóra? Aztán ez is kiderült. Jordánia nemzeti ünnepe, a függetlenség és egyúttal a haderő napja: május 25. Erre a napra időzítették a nyitást. Ehhez képest kicsit elkéstek vele. Na, bumm, és akkor mi van? 

Szemben lakom a Buddha Bárral, ha este kinézek az ablakon, azt látom, hogy a hatalmas épület minden ablaka sötét, mintha soha senki nem lakna a szállóban. Telt ház van, felelte a portás sértődötten, amikor rákérdeztem. Sötétítő függöny van az ablakokon, azért nem látszik a fény. A sötét ablakok persze másnak is feltűntek. A környéken képtelennél képtelenebb szóbeszédek terjengenek. Ez nem is szálloda, hanem pénzmosoda, mondja valaki. Dehogy pénzmosoda, luxuskupleráj, Rogán Antal és Habony Árpád érdekeltsége. A harmadik lehalkítja a hangját: Dzsihádista kiképzőközpont működik itt, azt titkolják ennyire. Én persze egyik változatot sem hiszem el. Csak azt nem értem, hogyhogy senki nem húzza el a sötétítő függönyt, nem nyitja ki az ablakot még az enyhe tavaszi estéken se.

A Párisi udvar kapuja harminc méterre sincs a Buddha Bár Hotel bejáratától. A hatalmas saroképület eklektikus volta ellenére (vagy éppen azért) a Belváros egyik legszebb épülete. A hatalmas épületnek viszonylag kevés lakója volt, a ház jelentős részét a nagy állami utazási vállalat, az Ibusz irodái foglalták el. Így nem is privatizálták, megmaradt önkormányzati tulajdonban.  2010-ben megalkudtak a lakókkal, azok elköltöztek. Aztán az ígéretes vevő is csődbe ment, a lakatlan ház állaga csak romlott. 2014 nyarán az épületet – mint a hvg írta (2015. február 4.): „többfordulós nemzetközi pályázaton” a Mellow Mood Group vásárolta meg, a Belváros-Lipótváros Önkormányzatától, azaz ugyanaz a csoport, amely az északi Klotild-palotában működő szállodát is üzemelteti. 

A két tulajdonos, Sameer Hamdan és Zuhair Awad, ösztöndíjas diákként érkezett Jordániából Magyarországra az 1980-as években, akár a Naffa-testvérek. Ekkor a szocialista országok nagy számban adtak ösztöndíjakat egyrészt a testvéri szocialista országokból, másrészt a harmadik világ úgynevezett haladó országaiból származó diákoknak. Jordánia azonban nem tartozott ezek közé, Husszein király, a jelenleg uralkodó II. Abdullah édesapja jó viszonyt tartott fenn az Egyesült Államokkal.  Zuhair Awad a Blikk cikke szerint (2009. július 23.) a testvérével, Naji Awaddal együtt pénzváltó tevékenységet folytatott a Keleti pályaudvar környékén. Naji Arafat köréhez tartozott, és valószínűleg jelentős összegekkel támogatta a PLO-t, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. 1995. szeptember 19-én a Práter utca 73. számú ház előtti kukában négy darab TNT rúd robbant fel, abban a pillanatban, amikor Naji beszállt a közelben parkoló kocsijába. A Blikk híradása szerint a robbanás olyan erejű volt, hogy az áldozat egyik nagyujját a helyszíntől ötven méterre találták meg. Talán az időpont sem volt véletlen: tizenöt évvel korábban 1970 szeptemberében a PLO és más palesztin fegyveres csoportok harcot kezdtek Husszein királysága megdöntéséért. A király csapatai ellenálltak, a harcok első szakasza szeptember 27-ig tartott. Több ezer palesztin esett el, a PLO-t végül kiszorították Jordániából. Ez az időszak kapta a Fekete szeptember nevet. 

Üzleti tevékenysége során Zuhair Awad és Sameer Hamdan felfedezte, hogy Budapesten kevés az olcsó, a hátizsákos turisták számára is megfizethető szállás.   Ennek az üzletpolitikának a jegyében nyílt meg 2000-ben a Keleti pályaudvar közelében a Baross City Hotel. Azóta az 1997-ben alakult Mellow Mood Csoport szinte évente nyit új, különböző árkategóriákba tartozó szállodákat. A Buddha Bar Hotel megnyitása alkalmából a két arab vállalkozó megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet. A Párisi udvar átépítését a kormány 33/2015. (II. 25.) számú rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházásnak minősítette. Emlékezzünk vissza, Gyurcsány a Velencei tó partjára tervezett, King’s City elnevezésű kaszinó-beruházást minősítette kiemelt fontosságúnak. Eljárása miatt az Orbán-kormány mindent elkövetett, hogy büntetőeljárás induljon Gyurcsány ellen. A jordániai beruházók szállodái állításuk szerint 500 embernek biztosítanak munkát. A King’s City 2500 embert foglalkoztatott volna. Viszont Joav Blum izraeli-magyar kettős állampolgár, Awad és Hamdan ellenben jordániai-magyar kettős állampolgár.  Ami azért egészen más. 

Kiemelt beruházás esetén a rendelet 4. szakasza értelmében „építésügyi hatósági ügyekben nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni” továbbá, „nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni”. továbbá „a 2. emeleti szinten a passzázs feletti dongaboltozat felett jelenleg egy acélszerkezetű, üveg héjalású szerkezet áll. A donga feletti szerkezet elbontásra kerül.” Ha laikus létemre jól értem a szöveget, megszűnik az üvegkupola és az üvegtető. Pedig a Ferenciek terét a Petőfi Sándor utcával összekötő átjáróháznak a különleges jellegét éppen ezek az ezernyi fényképen látható üveg részek adták meg. Amelyek száz év előtti szépségüket az elhanyagoltság, a kosz ellenére is meg tudták őrizni. Az építési és örökségvédelmi engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala négy hét alatt adta ki. 

Az építkezés kivitelezője a Market Zrt., amelynek a múlt év szeptembere óta többségi tulajdonosa Garancsi István, a miniszterelnök barátja. Fényképek sokaságán ülnek egymás mellett futball-szurkolókként. November végén a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. – az önkormányzat cége – a honlapján és szórólapokon tudatta az érintettekkel, hogy a Párisi udvar „műemléki felújítása és kiemelkedő minőségű szállodává átalakítása kapcsán a kivitelező lezárja a Petőfi Sándor utca elejét”. A lezárás a tervek szerint 2017 májusáig tart. Ennek következtében a 15-ös és a 115-ös busz módosított útvonalon közlekedik. A Belváros legbelső magja eddig védett övezet volt, oda csak az ott lakók hajthattak be kocsival. Ennek most vége, a terület „fizetős várakozási övezetté válik”.

Közterületet lezárni nyilvánvalóan csak hatóságnak van joga, egy építési vállalkozó nem zárhat le közterületet. Különösen nem zárhat le egy útvonalat, amelyet a kerületi önkormányzat a Belváros főutcájaként reklámozott. Amelyet jórészt az Európai Unió pénzéből építettek. Amelyen két év várakozás után végre megindult a buszközlekedés, valamilyen különös véletlen folytán néhány héttel a tavalyi országgyűlési választás előtt. Továbbá nem szüntethet meg védett övezetet, amelyről az önkormányzat újra meg újra elmondta, hogy a helyi lakosság érdekében telepített oda emelkedő és süllyedő oszlopokat, hogy illetéktelenek ne hajthassanak be. Csupa alany nélküli mondat, „lezárásra kerül”, és fizetőssé válik. Sem a kerületi polgármesternek, sem a budapesti főpolgármesternek nem akaródzik vállalni, hogy ő, vagy az önkormányzati testület rendelte el, engedélyezte a lezárást. Az építési terület elején kerítés, mintha Röszkén volnánk. A kerítésen tábla: Tilos az átjárás. Legközelebb én is kiteszek egy ilyen táblát a Nagykörútra, és a budapesti közlekedésnek annyi.

Civilizált, demokratikus országokban az építési terület a lehető legkisebb mértékben haladja meg az épület alapterületét. Ha például valamilyen szállítás miatt egy egész utcát igénybe kell venni, azt hajnalban oldják meg, amikor még nincs közlekedés. Utakat tartósan lezárni egy magánépítkezés kedvéért csak olyan országban lehet, ahol a befektető számít, a kivitelező számít, de aki csak lakik, aki csak jár, az nem. Hőbörögjön, ha akar. Tenni úgyse tehet semmit.

De azért urainkat is zavarja, ha nézik őket. Legújabban feketére mázolt farost lemezeket állítottak a kerítés mögé. Mintha koporsóba zárták volna a Petőfi Sándor utca elejét. A Város Szívét. 

Népszabadság, 2015. december 22.

10 907 karakter

Kiegészítés a fenti cikkhez

A Népszabadság [2015] december 22-iki számában megjelent cikkembe nem írtam be egy hivatkozást. A Zaid Naffával, Jordánia tiszteletbeli konzuljával kapcsolatos információk forrása Markó Ferkó írása, amely a 444. hu portálon jelent meg, 2015. április 23-án. 

Írásom leadása után új adalékokra bukkantam az interneten. A szállodatulajdonos Zuhair Awad testvére, Naji Awad meggyilkolásáról a Blikk 2009. július 23-án megjelent cikke alapján azt írtam, hogy az áldozat, aki testvérével együtt pénzváltói tevékenységet folytatott a Keleti pályaudvar környékén „valószínűleg jelentős összeggel támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet”. A Blikk feltételezése szerint a robbantásos merényletet vagy egy rivális palesztin szervezet, vagy az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre. 

A Pesti Srácok. hu portál, amely 2013–14-ben Az alvilág titkai címmel cikksorozatban foglalkozott az 1990-es évek maffia-leszámolásaival, az 1998-ban meggyilkolt Boros Tamás rendőrségi vallomására hivatkozva egy másik változatot ismertetett. A portál felelős szerkesztője, Szenvedi Zoltán 2013. június 16-án megjelent írása szerint Naji Awad Portik Tamás „és egy másik arab férfi” pénzváltójaként működött. Portik az olajszőkítésből származó hatalmas bevétel átváltásával bízta meg a pénzváltót: az átváltott összeget részben külföldi bankokban helyezték el, részben ez a pénz fedezte a szlovákiai és oroszországi olajvásárlások költségeit. Csakhogy eközben eltűnt a rendszerből 500 millió forint, Boros szerint „emiatt a jordán, a másik arab, (akit [Boros] nem nevezett meg) és Portikék összevesztek”. Szenvedi Zoltán írásában nem szerepel sem az áldozat testvérének a neve, sem a vélelmezett palesztin kapcsolat. A Pesti Srácok. hu egyébként Fidesz közeli portál. Ha az olvasó rákattint a címre, elsőként egy felhívás jelenik meg: Összefogás a kötelező betelepítési kvóta ellen. Védjük meg az országot! Írja alá Ön is a Fidesz petícióját! 

Tegyük egymás mellé az adatokat. 1995-ben eltűnt 500 millió forint, Portik Tamás és társai olajszőkítésből származó illegális bevételének jelentős része. Meggyilkolják Naji Awad pénzváltót. 1997-ben az áldozat testvére, az utóbb Magyar Arany Érdemkereszttel kitűntetett Zuhair Awad Sameer Hamdannal együtt létrehozza a szállodák létrehozására és üzemeltetésére szakosodott Mellow Mood csoportot. 2000-ben megnyitják a hotellánc első szállodáját, a Baross City Hotelt. Azt szokták mondani, egy amerikai milliomostól csak azt nem szabad megkérdezni, hogyan szerezte az első millióját. 500 millió forint 1995 szeptemberében körülbelül 3, 7 millió dollár volt.

Facebook

2 572 karakter