Ellenzéki advent
Az ötletet, hogy így karácsony előtt Ellenzéki advent címmel írjak egy kis cikket, kormányunknak köszönhetem. Mintája a Polgári advent, amelyet a Szabadság téren rendez meg a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány, fővédnök Böröcz László országgyűlési képviselő (Fidesz). Előzmény: az 1970-es években afféle forradalmi húsvéti ünnepekként kapcsolták össze a három tavaszi ünnepnapot: március 15., március 21., a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4., hazánk felszabadulásának évfordulója; a három közül csak április 4. volt munkaszüneti nap, egyúttal Magyarország hivatalos nemzeti ünnepe. A hármas ünnep hivatalos neve Forradalmi Ifjúsági Napok volt.
Böröcz képviselő joggal lett a polgári advent fővédnöke: 2021 tavaszán módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelynek alapján a világörökségi területen – elsősorban a Várban - lévő önkormányzati tulajdonú lakásokat a bérlők alacsony áron megvásárolhatják. A Fidesz kormányra kerülése óta a Fidesz olyan kedvencei, mint például Bayer Zsolt kedvező bérleti feltételekkel jutottak önkormányzati tulajdonú lakásokhoz. Csakhogy 2019 ősze óta az I. kerületben már nem a Fidesz uralkodik: a Fidesz-közeli bérlőknek sürgető igényük támadt arra, hogy bérlakásukat, lehetőleg kedvezményes áron, megvásárolják. Bár a Böröcz-féle törvénymódosítást a parlamenti többség elfogadta, a világörökség műemléképületeinek kiárusítása ellen fideszes polgármesterek is tiltakoztak, Áder János köztársasági elnök pedig, akinek mandátuma a jövő év elején amúgy is lejár, az Alkotmánybírósághoz fordult a módosított lakástörvény Alaptörvény-ellenessége ügyében. És láss csodát: az Alkotmánybíróság kimondta, a parlamenti többség által elfogadott új szabályozás sérti az Alaptörvényt, amely tiltja a műemlékek védelmi szintjének a csökkentését. Műemléképületben lévő lakásokat csak az illetékes kormányhivatal hozzájárulásával lehet eladni. Törvényjavaslatával Böröcz elbukott. Ezt a sérelmet kevéssé fogja kompenzálni, hogy a polgári advent fővédnöke lehet.
Az advent a hívő számára a remény ünnepe, a várakozás ünnepe, hiszen közel van már a karácsony, a Megváltó születésének a napja. A latin nyelvű adventi himnuszt Ambrosius, Szent Ambrus, Milano püspöke írta, a német szöveg Luther műve, erre írta Bach az adventi kantátát, „Nun komm, der Heiden Heiland” : Jöjj el, népek megváltója; az evangélikus szertartásban advent első vasárnapjának ma is legfontosabb éneke. Az advent magyar neve a latin kifejezésből jön: adventus Domini, az Úr eljövetele. A polgári adventen azonban nem jelenik meg az Úr. Oda legfeljebb, adventus dominorum, az urak mennek el, Orbán, Rogán és Kövér urak.
Pál apostol felsorolja a Krisztus-vallás alappilléreit: a hit, a remény és a szeretet. „Ez a három, teszi hozzá, de köztük a legnagyobb a szeretet”. Csakhogy éppen a szeretetet a legnehezebb megőrizni, amikor korunk álkeresztényei a gyűlöletet nevezik szeretetnek, amikor a Civil Összefogás Fórum hívei az öklüket rázva, gyűlölködő jelszavakkal hirdetik a szeretetet, amikor Orwell Nagy Testvére is naponta ismétlődő gyűlölet-félórákkal erősítette a hatalmát, amelynek célja állítólag a boldogság és az igazság örök uralmának a megalapozása volt. S lehetett-e igazán hinni a szeretet mindenek felett álló voltában, amikor az inkvizítorok százával küldték máglyára az eretnekeket és boszorkányokat, de elégedetlenek voltak a máglya lobogó tüzével is, mert az túl gyorsan végez az ördög szövetségeseivel; helyette inkább parázson és roston pörkölték a Krisztus-tagadókat, mert annak a kínja napokig is eltarthat. Pedig az a szeretet, amelyről beszéltek, sokkal egyetemesebb volt, mint az, amit mi szeretetként ismerünk. Danténál a Szeretet „mozgat napot és minden csillagot” (Babits Mihály fordítása), vagyis a Szeretet az Isten által teremtett és kormányzott világ létrejöttének és fennállásának az alapelve. De hát ezt a hitet, ezt a világképet az újkori megismerés már évszázadokkal ezelőtt kikezdte, és a legőszintébb hívőnek is különböző áthidaló megoldásokat, megszorításokat kell keresnie, hogy összeegyeztesse hitét a mindennapi tapasztalataival. Úgy tetszik, nem a szeretet és nem a hit, hanem a remény az, ami a Pál apostol felsorolta alapelvekből leginkább megmarad. Pedig a reményt is újra meg újra kikezdik a csalódások, és nem kell hozzá Madách vagy akár Goethe pesszimizmusa, hogy alapigazságnak véljük az együgyű német mondást: Selten kommt was Besseres nach, azaz: ritkán jön utána valami jobb, hiába küzdünk „erőnk szerint a legnemesbekért”, jobb sosem lesz. Legfeljebb Pilinszky hitében bízhatunk:
„Ama kései, tékozló remény,/ az utolsó, már nem a földet lakja, / mint viharokra emelt nyárderű,/felköltözik a halálos magasba.”
Ez a kései, tékozló remény időről-időre leereszkedik a halálos magasból. És aki nem hisz benne, az nem tapasztalt és bölcs, hanem kishitű és gyáva. "Nagyon régóta nem történt ilyen fontos dolog”, mondta a mindig okos, és mindig szkeptikus Tölgyessy. „Magyarországon rettenetes politikai állóháború van, sárban, mocsokban, halottak között lövik egymást hatalmas ágyukkal. Most benne van a lehetőség, hogy jelentős fordulat következzen be…” Fél évvel ezelőtt csak fantaszták hitték, hogy Márki-Zay lehet Orbán legesélyesebb kihívója. „A nyári mérések egyszámjegyűre mérték Márki-Zay Pétert”, mondta Tölgyessy. „Innen feljönni, bejutni az első három közé és fordítani, ez rendkívüli."
Egy hihetetlen dolog már megtörtént: Márki-Zay Péter Magyarország miniszterelnök-jelöltje. Sikerülnie kell a következőnek is: legyen a jelölt Magyarország következő miniszterelnöke. És akkor, ki tudja, hányadszor, visszatérhetünk Szent István útjára, amely Európa felé, a nyugati kultúra felé vezet. Legyen 2021 adventje, 2021 karácsonya újra a remény karácsonya.
168 Óra, 2021. december 23.
5 963 karakter