A kínai miniszterelnök 2011. június végén járt hivatalos látogatáson Magyarországon, Ven Csiao-pao és Orbán Viktor június 25-én közös sajtótájékoztatást tartott. Az előző napon a Tibetet Segítő Társaság és a Budapesten élő tibetiek csoportja tüntetett Tibet szabadságáért. A rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen.
Rendőr tapossa a zászlót
1988. március 15-én hajnalban a rendőrség a lakásukról előállította Haraszti Miklóst. Demszky Gábort, Solt Ottiliát, Gadó Györgyöt, Molnár Tamást, Nagy Jenőt, Pálinkás Róbertet és Rácz Sándort. Estig tartották fogva őket a Gyűjtőben, megakadályozandó, hogy a várhatóan nagyszámú tüntető előtt beszédet mondjanak. Az akció nem sikerült, a Petőfi-szobornál Kis János, a Kossuth-szobornál Tamás Gáspár Miklós beszélt, a Batthyány-mécsesnél Hodosán Róza Demszky előre megírt beszédét olvasta fel. Idén, június 24-én este a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) munkatársai keresték fel a Budapesten élő tibetieket. Nem hurcolták el, csak arra kötelezték őket, hogy másnap, szombaton, reggel jelenjenek meg a hivatal irodájában, megakadályozandó, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök budapesti látogatása idején Tibet szabadságáért tüntessenek. Nem tartották őket fogva estig, már 1 órakor hazamehettek. Hiába, finomul a kín, 1988 óta volt egy rendszerváltás meg egy fülkeforradalom. A tüntetést azonban csak részben sikerült megakadályozni: pénteken délelőtt az Oktogonnál, szombaton, a Múzeum körúton mégis meglengették a tibeti zászlót. A rendőrök mindkét alkalommal erőszakot alkalmaztak, szombaton meg is taposták a napsugaras lobogót. Ha engedik tüntetni a Budapesten élő néhány tucatnyi tibetit és Tibetet Segítő Társaság magyar aktivistáit, a sajtóba mínuszos hírként kerül bele az esemény. Így a lapok és az internetes portálok, beleértve a Fidesz-imádókat is, három napon át kedvtelve idézték Fidesz-vezetők korábbi kijelentéseit: néhány éve még a baloldali kormányt bírálták élesen, amiért nem áll ki Tibet szabadságáért.
2008-ban még Balog Zoltán is lengette
a tibeti zászlót
A kép, amelyen Balog Zoltán, Orbán Viktor kálomista gyóntatóatyja 2008-ban a tibeti zászlót lengeti, valószínűleg nagyobb benyomást tett a hazai olvasókra és internetezőkre, mint az, amelyen Orbán a kínai zászló alatt – vörös alapon öt darab önkényuralmi jelkép – kínai kollégája kezét rázza. Hétfőn az LMP frakció tagjai napsugaras pólóban jelentek meg az Országgyűlés ülésén. Schiffer András Kövér László hajdani Kína-bírálatát idézte, egy magasba emelt felirat Semjén Zsoltot szembesítette 2008-as szövegével, az ombudsman vizsgálatot indított a rendőri fellépés ügyében, Szabó Tímea az emberi jogi bizottság LMP-s alelnöke pedig rendőri vezetők meghallgatását kezdeményezte. A rendőri hírek a gazdasági megállapodásokról szóló híreket is felülírták
A BÁH és a rendőrség persze nem a saját elhatározása szerint cselekedett, hanem a belügyminiszter, végső soron a kormány kívánságát teljesítette. De azért a végrehajtás mikéntjében benne volt a rendőri melldöngetés meg a BÁH alig leplezett xenophobiája is. Ez a szervezet, amely a holocaustban is részes, majd az államszocializmus évtizedei alatt folyamatosan működő Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH) feltámadásaként az első Fidesz-kormány idején alakult meg, közreműködött abban, hogy a közösségi szállásoknak nevezett határőrségi börtönökben menekülő koszovóiak ezreit tartsák fogva. 2001-ben azzal válaszoltak a New York-i merényletre, hogy Debrecenbe hurcolták, és megfosztották mozgásszabadságuktól az afgán menedékkérőket Az EU-csatlakozás után néhány héttel Végh Zsuzsa, a BÁH főigazgatója a menedékkérők számának rohamos emelkedésével riogatta a magyar közvéleményt. 2006-ban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium le akarta cserélni a BÁH vezetését, amelynek számos tagja a rendőrségtől illetve az állambiztonsági szervezettől került a névlegesen civil hivatalba. De a rendészeti-állambiztonsági lobbi, amely megakadályozta a hajdani állambiztonsági iratok jelentős részének megismerését, ebben is erősebbnek bizonyult: az idegenrendészet kormányzati irányításával megbízott szakállamtitkártól elvették a terület felügyeletét, Végh Zsuzsa leszerelt rendőr ezredes pedig maradt a hivatal örökös főigazgatója.
A kínai miniszterelnök tovább repült Londonba, ott is tüntettek ellene, de azért nem szakította meg a tárgyalást, a brit kormány pedig nem csinálta össze magát. Miként Václav Klaus sem, aki Kína és az Európai Unió stratégiai partnerségéről tartott tárgyalás házigazdájaként mondta el, hogy az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása az unió legfontosabb alapelve.
Vajon a magyar kormány nyuszi? Ez az optimista feltételezés. A kevésbé optimista az, hogy Orbán Viktornak nagyon is kedvére való a kínai államberendezkedés.
hvg, 2011. július 2.
4 439 karakter