„Nemzeti nagylétünk…”
’Sorskérdések’, jövőképek Mohácstól Trianonig
Az uniós csatlakozás küszöbén sokan a magyar szuverenitást féltik az uniós szabá-lyoktól. Pedig a hatás kölcsönös. Az idegenellenesség meg az agresszív rendmánia Keletről Nyugatra költözik.
Hogyan is állunk az emberi jogokkal?
1983-ban az emberi jogok megsértése a szovjet birodalom országaiban világpolitikai esemény lehetett. Az emberi jogok védelmezői azt gondolták, a szovjet birodalom összeomlása után az emberi jogok virágkora veszi kezdetét. Nem így történt. Ehelyett a Szovjetunióból kivált független államokban véres diktatúrák jöttek létre, az Egyesült Államok nem kifogásolta Oroszország csecsenföldi háborúját, cserébe az orosz politika nem feszegette az iraki kínzásoknak meg a CIA titkos börtöneinek az ügyét.
Rétvári államtitkár (KDNP) sorra veszi az Európai Unió azon országait, amelyeknek az alkotmánya felvezető szövegében Istenre illetve a vallásra hivatkozik. Csak azt nem veszi figyelembe, hogy ezek az országok történelmük során nem voltak függetlenek, és állami önállóságukat csak a 19. vagy a 20. században nyerték el vagy vissza.
1961-ben Hruscsov meghirdette, hogy húsz éven belül a Szovjetunió a fogyasztás területén is utoléri és túlszárnyalja a fejlett tőkés országokat. 2013-as évértékelő beszédében Orbán Viktor húsz éves programot hirdetett. Megszüntetjük az ország energiafüggőségét, ígérte. A magyar családok életszínvonala meghaladja majd az európai átlagot. A végéhez közeledik a népességfogyás is: 2012-ben „a kisbabáknak kedve támadt megszületni”.
Három példázat arról, hogy a történelemnek és a művészetnek van a mának, személy szerint nekünk szóló üzenete. Csak oda kell figyelni rájuk.„Nyájas óriások”
2013 májusában a Miskolci Törvényszék több éves börtönbüntetésre ítélt tizenegy cigány vádlottat. A súlyos büntetést az indokolta, hogy a vádlottak a magyar nemzethez való tartozásuk miatt támadtak rá a sértettekre. Jugoszlávia példája azt mutatja, hogy a többségi nemzet nacionalizmusa katasztrófa forrása lehet – éppen a többségi nemzet számára.
A trianoni gyásznap egyúttal az akkor 379 éve elveszett magyar önrendelkezés helyreállításának napja is. A soknemzetiségű ország a kettős monarchia birodalmi keretein kívül nem maradhatott fenn. De vajon fennmaradhat-e a harmadára zsugorodott, mégis ellentétek szaggatta ország a távolabbi jövőben?
Orbán menekültellenes politikája rontja Magyarország megítélését a fejlett világban. Az 1867-es kiegyezéssel nem állt helyre Szent István királysága. Seton-Watson brit újságíró, a magyar nemzetiségi politika bírálója, 1907-ben megírta, Magyarország független államként nem életképes.A béketárgyalások idején Seton-Watson az etnikai határok mellett érvelt – sikertelenül.
Ez a karácsonyi cikk az önbírálat jegyében fogant. Tévesen hittem azt, hogy Orbán nem fog kerítést építeni, tévesen képzeltem, hogy a menedékkérők távoltartását követelő politikának Nyugat-Európában nincsenek erőteljes támogatói. Ráadásul a Nekünk Trianon kell! című cikkem mottójaként idézett Habermas-szövegben egy szót félreolvastam.A téves olvasatot Orbán világképpé formálta: ezzel a mondattal bizonyítja, hogy az európai alkotmány eszményét a szerzője se gondolta komolyan.
Orbán Viktor Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újra-temetését is a saját diadalmenete részévé próbálja formálni. Ennek jegyében szorította ki a Fesztiválzenekar hagyományos koncertjét a Hősök teréről. Fischer Iván azonban a Bazilika előtt megtartotta az ünnepi hangversenyt. Beethoven VII. szimfóniájának zenéjére négyszáz gyerek táncolt a téren. Valamennyien olyan iskolákból jöttek, amelyek elutasítják a különböző társadalmi, etnikai csoportok elkülönítésének politikáját.
Trianon 100
Június 4. a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója. Az évforduló alkalmából a Szombat körkérdéssel fordult szerzőihez. Erre válaszolva írtam az alábbi cikket.